Ismert lakcímei:
| Budapest XXII., Petőfi Sándor utca 8. | 1954-tól 1958-ig |
Gyermekei:
Házasságkötés:
| Folyószám: | Helye és ideje: | Feleség: | |
|---|---|---|---|
| 56. | Nagytétény, 1935.09.27. | Marastoni Ilona Erzsébet | részletes adatlap |
Történetek:
Fáy Ferenc 1908-ban született Szegeden. A gimnáziumot a ma Szlovákia területén található Ipolyságban végezte el, majd Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktori címet. Fővárosi fogalmazóként dolgozott, 1931–32-ben önkéntes katonai szolgálatot adott, a második világháború alatt főhadnaggyá léptették elő. A háború után az igazoló bizottság az állását és a rangját is meghagyta, ennek ellenére 1950-ben nyugdíjazták, 1956-ban pedig ügykezelési munkaköréből is elbocsájtották. A forradalom kitörésekor kocsikísérőként dolgozott. Nős volt, két gyermek édesapja.
A forradalmi eseményekbe 1956. október 26-án kapcsolódott be, amikor a Nagytétényi Nemzeti Bizottság megbízta a nemzetőrség megszervezésével. A környéken állomásozó honvédek mellett járőrszolgálatot láttak el, október 29-től a helyi rendőrséggel közösen felügyelték a rendet, majd november 1-től a lőszerraktárat is őrizték. A helyi nemzetőrség vezetőjeként parancsot adott a Rákosi diktatúra kegyetlenségeit megtestesítő ÁVH-s tisztek előállítására és kihallgatására, de ahogy a tárgyalás során ügyvédje is hangsúlyozta, mindvégig a rend és a törvényesség betartására, valamint az önbíráskodás elkerülésére törekedett. Az ÁVH-sokat végül elengedték.
November 4-én, a második szovjet katonai intervenciót követően Fáy a laktanyában őrizetlenül maradt lőszereket a rendőrség épületébe szállíttatta, amit később a bíróság társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopásnak minősített. A megtorló hatóságok dr. Fáy Ferenc esetében is igyekeztek a forradalmi tetteket köztörvényes bűncselekményként beállítani. A szovjet támadást követően Fáy parancsot adott barikádok építésére, de a szovjet csapatok óriási túlerejével szemben a nemzetőrök végül nem vették fel a harcot.
Fáy Ferencet 1957. február 17-én tartóztatták le. Szeptember 5-én az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság Zalai Miklós vezette népbírósági tanácsa életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte szervezkedés vezetése és egyéb vádak alapján. Ezt másodfokú ítéletében a Legfelsőbb Bíróság Cieslár Viktor vezette népbírósági tanácsa halálbüntetésre súlyosbította 1958. március 13-án. Fáy védője a „szocialista humanizmus jegyében” kért kegyelmet, hivatkozva többek között védence szerepének jelentéktelenségére. Fáy Ferenc azonban kijelentette: „Csupán családomra tekintettel kérek kegyelmet, a magam részére nem kívánok kegyelemért folyamodni.” Másnap kivégezték.
Forrás: https://infostart.hu/belfold/2017/11/04/arcok-1956-bol---fay-ferenc